Itt vagyok ebben a lakásban
Szoba, konyha, fürdőszoba, wc
Minimál, de nekem optimál
Lakik velem egy nagymama
Kócos, a drótszőrű magyar vizsla
A növények
És egy goblin
Nagymama mindig is itt lakott
Sárgacsillagos tömb volt régen
Kócos velem jött, húgyszagú öreg csont
A növényeket is én hoztam ide
Betegek, mert kevés a fény
A goblint meg beengedtem
Hülye voltam
De a szekrénybe zártam
Zakók közé
És nem mer kijönni
Fél a kutyától
Nagymamával jól megvagyunk
Úgy veszem észre, kedvel engem
A késével vágom a zöldségeket
Pedig van sajátom is
Beleszól, mit hogyan kell főzni
Én meg csinálom, ahogy jónak látom
Korhol, amiért beengedtem a goblint
Ebben igaza van
Kócos a konvektor mellett fekszik
Néz rám hálásan, hogy velem lehet
mi az a goblin? tán egy repülésképes, dohogó, dohszagú, tetejébe még rosszindulatú falikárpit?
VálaszTörléskit bosszant a szekrény naftalinszaga, s ama lealázottság, hogy jól megérdemeltnek vélt helye - az öreg kanapé felett pont középen - helyett, sötétben-láthatatlan nagymama kabátjai között lehet. mikor nagymama szellőztet, őt nem lebbenti meg a gettó ablakokon beáramló hűs, friss szele, megmutatná, egy goblin repülhet-e.